Földrajzi helyzete
Az 1800 km2 kirejedésű Zempléni-hegység az Alföld északi peremén húzódó 220 km hosszúságú Északi-középhegység legkeletibb tagja, s egyben a régebbi elnevezésű Eperjes-Tokaji-hegylánc 52 kilométernyi déli szakaszaként a Kárpátok Magyarországon átnyúló része. A Hernád völgye, a Szerencs patak, az országhatár, a Ronyva, a Bodrog-völgy és a Tisza által határolt hegység több kis tájra tagolódik
A Zempléni-hegység területileg legnagyobb és legjelentősebb tájegysége a Hernád és a Bodrog-völgy, valamint az Erdőbényei-medence és a Bózsva-völgy között elterülő Háromhutai-csoport. Közel négyszög alakú rögdarab, mely maga is további rögök halmazából áll. Nevét onnan nyerte, hogy a rög középpontjában elhelyezkedő tektonikus medencében három Huta nevű település található: Ó-, Közép- és Újhuta. A felszíni formák változatossága következtében a Háromhutai-hegycsoport a Zempléni-hegység tájképi szépségekben leggazdagabb, legvadregényesebb része. Legmagasabb pontja a Gergely-hegy 783 m magas csúcsa, továbbá a Borsó-hegy (747 m) és a Nagy-Péter-mennykő (709 m).
Rögök sorozatából áll a Zempléni-hegység legészakibb része a Bózsva-völgytől északra elterülő Nagy-Milic-csoport is. Központi magja az országhatáron fekvő Nagy-Milic (895 m) a Zempléni-hegység legmagasabb csúcsa. Amelyből két hegycsoport nyúlik délre közrefogva a Hegyköz medencéjét. A nyugati vonulat a Pál-hegy, Kánya-hegy, Fehér-hegyből, a keleti vonulat a Tolvaj-hegy, a Hársas-hegy és Korom-hegyből áll.